Miből lesz az irodalmi underground?
SLAM INTERJÚ VOL.1 – MÁRKUS ANDRÁSA II. Országos Slam Bajnokság selejtezője a remek előadások és parázs pillanatok mellett megannyi kérdést vetett fel és válaszolt is meg azonmód. Az egyik felismerés: az alig egy éve létező erdélyi slam poetry mozgalomból kinőtt versenyzők majd’ mindegyike kvalifikálta magát a döntőbe. Az ő rapidgyorsaságú berobbanásukról, úgy általában slamről és a mozgalom jövőjéről kérdeztük a kolozsvári orgiák egyik állandó főszereplőjét, a Slam Poetry Erdély főszervezőjét, Márkus András költő-prózaírót.
Bár ismerjük már egymást, azért én beírtam a neved a Google-ba. Érdekelt, ha nem ismernélek, mit találnék elsőre. Költő-prózaíró vagy, köteted jelent meg az Ulpiusnál. Fiatal vagy és szókimondó. Egy halom kreatív és kulturális kezdeményezés gazdája, szervezője. És: „Az első Erdélyi Slam bajnokság szervezője, kitalálója és egyszemélyes atyja”. De most az is érdekel, kicsoda Márkus András – Márkus András szerint?
Ez nagyon függ attól, hogy ki kérdi, mikor, hol, milyen kontextusban. Egy éve sincs, hogy elkezdtem szervezni különféle kulturális akármiket. Van emberből az a tipikus szervező matéria, aki már kisbaba korában is összerakta a csapatot a homokvár-építéshez a napiban. Na, hát én nem ilyen vagyok. Jólesett évekig azt hinni, hogy főállású költő vagyok. Még mindig jólesik ezt elhitetni magammal, de ez persze csak akkor működik, ha eleget iszom. Hogy kicsoda Márkus András? Miből él? Ugyanannyira félek most felvállalni, hogy hivatásos kreatív vagyok, mint ahogyan korábban féltem azt mondani, hogy költő vagyok.
Mikor és hogyan jutott eszedbe az ötlet, hogy Erdélynek szüksége van egy „szervezett” slam-vonalra? Volt egyáltalán bármiféle slammozgás, mielőtt beindult a Slam Poetry Erdély?
Semmi. Vass Ákossal bénáztunk pár héten át valami mikrofonba, közönség nélkül, csak úgy magunknak. Aztán ez lassan közönség elé került, meg közben Sepsiszentgyörgyön is nagyon keményen beindult egy ilyen vonulat. Összecsaptuk nemiszerveinket, s abból született az erdélyi slambébi. Amúgy meg azt hiszem, az írószervezetek kitagadott árváiból születik meg az irodalmi underground.
Mondj egy pár szót a versenysorozatról. Mivel kellett megküzdenetek? Mik a pozitív és negatív tapasztalatok, milyen következményekkel járt a bajnokság?
A Félsziget fesztivál a döntőig rengeteget segített. Gyakorlatilag ők rugdostak, hogy meg kell csinálni. Úgy érzem, egy marha nagy előrelépés meg tanulság volt az egész. A verseny mindig segít olyan húsdarabokat előhalászni a levesestál mélyéről, amelyek létezéséről nem is tudtál. Így visszatekintve: voltak zseniális húzásaink, de csináltunk olyan baklövéseket is, melyeket anyám előtt is letagadok.
Mit gondolsz a magyarországi Slamről?
Az anyaslamről? Mi rengeteget kaptunk a magyar slamtől. Örököltünk egy működési formát. És megörököltük a magyar slam erdélyi rajongóit. Volt egy hatalmas labda a kezünkben, amit viszont, úgy érzem, hogy egyáltalán nem játszottunk meg rosszul. Rengeteg „anyaslami” nevelője van az erdélyi menetnek. A keresztszüleit azért mindenképpen kiemelném. Az egyik Süveg Márk Saiid, a másik meg te vagy, Indiana. Az itteni slam az egyetlen olyan erdélyi irodalmi mozgalom, amelynek huszonegyedik századi arculata van. És ezért Banga Szilárd a felelős. Ő az, aki az erdélyi slamet felöltözteti, amikor ki kell menjen a nép elé. Amúgy egy csomó grafikust zaklattunk az erdélyi slam logójával az elején. Volt egy olyan ötlet, amit nem vittünk tovább, viszont szerintem hatalmas. Ő volt az erdélyi slambébi februárban, Fodor Ágnes munkája. Azóta egészen szépen serdül, de már szilárd kezei között…
Ami az anyaslam jelenlegi helyzetét illeti, iszonyú nehéz feladat előtt állnak. Most nőtte ki magát a rendezvény akkorára, hogy ha megőrzi az eredeti jellegét, mármint hogy egy adott rendezvényen bárki felléphet, akkor elég könnyen elkezdhet ikszfaktorosodni. Tehát úgy érzem, hogy nagyon nehéz lesz megőrizniük a slamből azt, amiért például én belezúgtam. De bízom bennük, meg folyamatosan cikizem (nem, ezt a szót mi Erdélyben nem használjuk) őket ezzel.
És az Országos Döntő? Ha nem csalnak az emlékeim, tavaly nem jutott be senki a határon túlról, idén viszont az erdélyiek egy elég combos kollektívával lesznek jelen a trafóban. A selejtezőket a helyszínen nézted-hallgattad meg. Mi a véleményed róluk, vagy akár a magyarországi versenyzőkről?
Azt gondolom, hogy egy szinte kizárólag szakmai zsűrit nem tudsz megóvni a belterjességtől, ami viszont veszélyes, hiszen az irodalmi szervezeteknek is valahol ez a keresztje. Végül is ez az, ami ellen egy csomóan fellázadtunk, nemde?
Ami a fellépőket illeti, Magyarországon kialakulófélben van egy olyan slamvonulat, amely betegesen utánozza elődeit. És amúgy egész jól, és nincs ezzel semmi baj, hiszen minden csatának megvannak a maga vezérei, csakhogy ez már nem az a csata, ezért stílusában mindez egy idő után picit összefolyik. Félre ne érts, nem arról a tíz emberről beszélek, akinek ha tehetném, szobrot emelnék a lakásomban. Amúgy igen, van néhány nagykutya, aki ha akarja, akkor röhögve meg tudja nyerni ezt a dolgot. Ezt persze nem szabad beismernünk. Vagy ne trollkodjak tovább? 😛
És hogy látod az erdélyi különítmény esélyeit a döntőben?
Ha Müller Heni hajlandó lesz végre új szöveget írni és kidolgozni, és nem ugyanazzal lép fel, mint az erdélyi selejtezőn, az erdélyi döntőn és az anyaslam elődöntőn, akkor van esélye egy top 3-ra. Bartha Lóránd Rókánál mindig vannak meglepetések, ő is bármelyik pillanatban kiszarhatja a spanyolviaszt. Csinta Áron az, aki a legeslegtöbbet fejlődött az elmúlt fél évben, és egyszer csak a slampályán ki fog állni egy előzésre. 2014 egyértelműen az ő éve lesz. Ha a slamben figyelembe vennék a papírra leírt szöveget, akkor André Feri mellett elég nehéz lenne labdába rúgni. Győrfi Kata meg az, aki felfogta, hogy egy slamre tisztességesen felkészülni nem szégyen, s emiatt ő is bármikor jelenthet „veszélyt”. Összességében elég kemény csapat. Rettegjetek tőlük.
Szerinted mi lehet a sikerük titka? Hiszen az elődöntőkön is sok régóta aktív magyarországi slammert utasítottak maguk mögé…
A másság. Hogy hoztunk egy teljesen új színt a dologba. Az erdélyieken mindenképpen érződik, hogy találkoztak a román kultúrával is. Akármennyire erős néha a kényszer, hogy az erdélyi elzárkózzon a román kultúrától, attól még úgyis felszed belőle egy csomó király dolgot.
A Slam Poetry Erdély főszervezője. A nyáron zárult bajnokság után mire készülsz? Jövőre is lesz verseny?
Naná. Csak nem én fogom szervezni. Október 22-én szezonnyitó, pre-forradalmi éccaka tematikus slamje lesz, hatalmas menet. Nem lövöm le a poént, de tessék résen lenni! Azt sem árulom el, hogy december 5-én mi lesz, de tessék a naptárba bevésni! És azt sem mondom el, hogy 2015-ben mire készülök, de hatalmas és nagyon beteg projekten agyalunk.
Vass Ákossal többször tartottál slamestet Kolozsváron. Nem tervezed, hogy átpártolsz a szervezői oldalról az előadóira a jövő évi bajnokságon?
Mindig is az előadói oldalon voltam, csak egyszerűen nem volt olyan a bandából, aki ezt az egész mizériát össze tudja pakolni. Amikor meg te vagy egy rendezvénynek a kreatívja, pr-osa, marketingese, pénztárosa, rajtad áll, hogy 30 ember mit eszik, hol kakál (berímeltem, baszod…), akkor hidd el, komám, nem ülsz le verset írni… Most egy olyan szervezőcsapat kiépítésén dolgozom, ami mellett simán hátradőlhetek írni. Ez vicces, de amúgy határozottan sért, ha csak szervezőként tekintenek rám. De hát minden jó tett elnyeri méltó büntetését.
a slam poetry erdély oldala:
https://www.facebook.com/SlamPoetryErdely?fref=ts
(az interjút készítette: Indiana / Cs.I.Z)
http://slampoetry.hu/esemenyek/slam-poetry-erdely-forradalmak-ejszakaja/