sperd

SLAM POETRY ERDÉLY

SLAM POETRY ERDÉLY ÉVADNYITÓ

A FORRADALMAK ÉJSZÁKÁJA OKTÓBER 22. – KOLOZSVÁR

Források: http://manna.ro/coolturka/slammereknek-forr-a-dal-ma-2013-10-23.html

és VIDEÓ: http://www.erdely.tv/hirek/forradalmi-slam

http://multikult.transindex.ro/?cikk=21564#video828

2787_374504692681922_1566323125_n

A SLAMMEREK FORRADALMA

A közönség nagy része élvezte a slam poetry forradalmi szezonnyitóját, bár akadt olyan is, aki szerint az előadók csak beszéltek, de nem mondtak semmit, és attól még nem kemények, ha tudják, ki volt Babits.

Már a Facebook-esemény alapján lehetett sejteni, hogy a slam poetry-ről fog szólni a kedd este a kolozsvári magyar diákok zömének. Kihasználtam a félórás sorbanállást, és megkérdeztem a sortársaimat, miért jöttek, mit szeretnek a slamben, és ki a kedvenc előadójuk.

Vass Ákos

„Szeretem a slamben, hogy párbeszédet alakít ki hallgató és előadó között. Úgy szól a hallgatóhoz, hogy sok mindent sejtet, emellett innovatív is. A kedvencem André Ferenc (az aktuális erdélyi slam bajnok – a szerk.), sajnos ő ma nem lép fel” – mondja Zsuzsi.

Krisztina szerint a műfaj közelebb viszi az irodalomhoz azokat is, akik nem feltétlenül könyvmolyok. „Tetszenek az intertextusok, hogy egy-egy slam több szövegből építkezik. A kedvencem Závada Péter és Saïd, utóbbit ma is láthatom” – mondja a bölcsészlány.

Jó ez, de mi is pontosan?

A tízórás kezdést kicsit lazára vették a szervezők, de addig legalább mindenki sikeresen beválthatta és elfogyaszthatta az ingyen sört, ami a belépővel járt. „Pontosan mi is lesz most?” – kérdezi a mellettem álló srác.

A válaszom, hogy slam poetry, nem teljesen elégítette ki. Így közösen megfejtettük, hogy ez az a műfaj, amely valahol a rapszövegek és a versek között van, és napjainkban mind Magyarországon, mind pedig itthon elég népszerű.

A fiatalok ma slamben lázadnak, a punkok széklábak helyett ma már verslábakat hajigálnak ahhoz, ami nem tetszik nekik. Manapság a slam-est nagyjából az egyetlen olyan nyilvános fórum magyar nyelvterületen, ahol érezni lehet, hogy a huszonévesek a saját fejükkel gondolkodnak.

Ezek csak szavak

Valamivel tizenegy óra után végre megjelent a színpadon a bemondópáros. Első megjegyzésük, hogy „hű, de sokan vagytok, nem úgy, mint Pesten”. Elmondták, hogy a hét előadó fejenként kétszer fog mikrofont ragadni: egy forradalmi, illetve egy szabad témájú slamet láthatunk, hallhatunk mindenkitől.

Majd érkezett az aktuális magyarországi bajnok, Süveg Márk, vagy ahogy mindenki ismeri: Saïd. „Ezek csak szavak, amelyektől lehet, hogy letagad a bölcsészszakma, s lehet, nem jutok el tőlük a bölcs északra. Ezek csak szavak, amelyek joggal tűnhetnek lopásnak, szavak, amelyek soha nem indulnak kopásnak”.

Müller Henrietta

Müller Heni, az erdélyi bajnokság második helyezettje arról beszélt, hogy milyen férfit keres. „Egy férfit, aki érzi, de nem tudja, hogy ő Zeusz. Egy férfit, aki bátran hordja a nadrágot, s hiszi, hogy megállíthatja a világot”. Sőt továbbment: egy férfit, aki tudja, mikor igen a nem. Heni enyhén feminista slamje nagy hatással volt a mellettem álló Anitára, aki azt kívánta, „bárcsak sose lenne vége”.

Vass Ákos kicsit még izgulva, reszkető kézzel abban reménykedett, hogy a jelenlévők addig olvasnak kortársat, amíg az még él. Márkus Andris első szövegében pedig Verespatakkal foglalkozott. Attól félt, hogy „Verespatakból a végén csak egy vers marad”, megjegyezte, hogy „a politika ellen lázadni annyira mainstream, hogy az igazi lázadók maguk is hisznek a politikában”. A végén pedig egy díjat, az aranyerét szerette volna átadni a Gold Corporationnek.

Ötvenhatot nem, Majkát igen

A második körben a forradalmi szövegeké volt a főszerep. Vass Ákos lépett először színpadra, és előadta az est legjobb slamjét. „Páran ’56-ról nem is hallottatok, de Majkát idézitek, és én belehalok”. Majd az erdélyi és anyaországi magyarokat hasonlította össze: „Nálatok gáz volt a Filás táska, nálunk annyi a filós, mint a sáska”. Szerinte Erdély annyira Kelet-Európa, hogy Amerikának már vadnyugat.

Ákos után Saiid beszélt 1848-ról, 1956-ról és 1990-ről is. A székelyeket biztatta: „ha lázadás van, felfele kell szarni, felfele kell szarni”.

A rövid szünet alatt Bélától kérdeztem: hogy érzi magát, mennyire jönnek be neki a szövegek. „Ezek csak beszélnek, de nem mondanak semmit. Nincs meg a mélység. Azt hiszik, ha Babitsot megemlítik, akkor már ők a kemény gyerekek” – mondta a srác. Akit a fellépők nem nyűgöztek le, de volt az a sörmennyiség, amivel vigasztalódni tudott.

Márkus, a diktátor

Gábor Tamás Indiana, a magyarországi slam csapatbajnoka szerint „tízmillió Dzsudzsák Balázs miatt alakul ki ennyi furcsa vita”, de emellett ő is beszélt Verespatakról.

Müller Heni a második körben inkább a személyes forradalmát helyezte előtérbe, szerinte a forradalmak is személyektől indulnak. Beszólt Márkus Andrásnak, a diktátornak, és az sem érdekelte, ha emiatt többet nem léphet az erdélyi közönség elé.

Kifogásolta, hogy például az itthoni bajnokság végeredménye miért nem került fel a Slam Poetry Erdély oldalára, vagy hogy meri Márkus az erdélyieknek megmondani, hogy kinek van és kinek nincs helye az itteni slam közegben. Persze komolyabb vita nem lett a szájkaratéból, az est végén Márkus és Müller már ölelkezve beszélték meg a dolgokat.

Az első Erdélyi Slam Poetry Bajnokság kolozsvári fordulója

Müller Henit is valószínűleg hallhathatjuk még, ugyanis a műsorvezetők egyszer csak bejelentették, hogy jövőre is lesz Erdélyi Slam Poetry Bajnokság.

Erdély még nem tapasztalt ilyen méretű, ilyen profin megszervezett slam poetry estet. Szerencsére a szervezők most jól felmérték, mekkora népözönt vonz, és a kis pince helyett Euphoriába vitték az itthoni szezonnyitót. Ahol a nagyjából 200-300 érdeklődő kényelmesen elfért, és Saïdék után még egy jót bulizott is.